Nem csak Budapest, a vidék is vérzett 1956-ban
1956 nem csak Budapestről szólt: az első sortűz október 23-án Debrecenben dördült el, és országszerte több mint száz sortűzre került sor. A vidéki eseményeket helyi sérelmek, az egyetemisták hírlánca és a parasztság elégedetlensége is formálta.
1956 kapcsán legtöbbször Budapest jut eszünkbe: a tüntetések, a lyukas zászlók, a Magyar Rádió ostroma és az utcai harcok. A forradalom azonban az egész országot megmozgatta, a vidéki városokban és falvakban is tömegek álltak ki a szabadságért. Az első sortűz október 23-án Debrecenben dördült el, ahol a karhatalom a békésen tüntető tömegre nyitott tüzet, országszerte pedig több mint száz sortűzre került sor.A vidéki eseményeket nem központi forgatókönyv irányította:
az egyetemisták hírlánca, a helyi sérelmek, a parasztság elégedetlensége és a nagyvárosok hatása egyaránt formálta őket. A megtorlás a falvakat sem kímélte, Hajdú-Bihar megyében csaknem nyolcszáz embert vontak eljárás alá. A Csatazaj podcast rendhagyó, közönség előtti, élő felvételére október 22-én, a Debreceni Egyetem és Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) 1956 hetvenedik évfordulójára szervezett programsorozatának részeként került sor.A könyvtár Sziget
nevű közösségi terében Püski Leventét, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi tanárát és Csiszár Imre történész-etnográfust, a HUN-REN Néprajzi Kutatócsoport tudományos munkatársát 1956 vidéki és kiemelten a debreceni történéseiről faggattuk. Szó esett a forradalom kitörésének okairól, a parasztság és az egyetemisták szerepéről, a vidéki sortüzekről, a hírek terjedéséről, valamint a helyi forradalmi bizottmányokról és a leverést követő megtorlásról.
