A kormány számára elsődleges a lakossági tűzifaellátás, de azért áramot nem fából kellene előállítani
A kormány elsődlegesnek tartja a lakossági tűzifaellátást, de Gajdos László környezetvédelmi miniszter szerint áramot nem fából kellene előállítani. A biomassza-erőművek működését felül kell vizsgálni, miközben az erdőgazdálkodásban.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár és Ferencz Zoltán, erdőkért felelős helyettes államtitkár egy minisztériumi háttérbeszélgetésen beszélt az erdőgazdálkodás átalakításáról, a fakitermelési moratóriumról és a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásairól. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi rendszer hosszú távon nem tartható fenn, és szemléletváltásra van szükség.Gajdos szerint az elmúlt száz
évben a magyar erdőségeket mintegy bányaként kezelték, a 2022-es tűzifarendelet pedig szinte teljesen feloldotta a fakivágási tilalmat. Ezért a minisztérium civil szervezeteket hívott meg egyeztetésre, és végül szeptember 30-a lett a konszenzusos moratóriumi időpont, hogy ne sérüljön a tűzifaellátás és az ágazat működése. A korlátozások már most érezhető változást hoznak: a védett területek 35 százalékán nem lehet fakitermelést végezni, a 120 évnél idősebb erdőségekhez pedig nem lehet
hozzányúlni.Ez 2026-ban 300 ezer köbméterrel kevesebb kitermelt fát jelenthet, 2027-re pedig egymillió köbméteres csökkentés a cél. Gajdos külön kitért a biomassza-erőművekre, amelyek működését problémásnak tartja, mondván abnormális, ha azért termelünk fákat, hogy ilyen erőművekben elégessük őket. Hozzátette: áramot nem fából kellene termelni, és a lakossági tűzifaellátásnak kell elsőbbséget élveznie, hiszen a magyar lakosság egyetlen év alatt 1,4 millió köbméter tűzifát használ fel.
